Talajmintavételi és talajvizsgálati módszerünk

Az 5 évente kötelezően elvégzendő talajvizsgálatok és az ez alapján készült tápanyag-gazdálkodási tervek sajnos nagyon gyakran automatikus adminisztrációvá válnak. Ennek az az oka, hogy a gazdálkodók sokszor nem találnak semmiféle összefüggést a terméshozamok és a talajminőség között, valamint nem kapnak megfelelő segítséget az adatok elemzéséhez és az információk nem épülnek be a technológiába.

Az alapvető probléma az, hogy a hagyományos talajvizsgálatok csupán a művelt rétegre terjednek ki, és elsősorban a laboratóriumi körülmények között felvehetőnek ítélt tápelemek mennyiségére fókuszálnak. Ez a szemlélet évtizedekkel ezelőtti környezeti és gazdálkodási viszonyok között alakult ki, és a talajt majdhogynem élettelen rögzítő közegnek tekinti, és a benne rejlő kapacitásokra nem támaszkodik. Véleményünk szerint meglehetősen merésznek tűnik több évtizedes talajvizsgálati szemléletre építeni a mai precíziós gazdálkodást, és vagyonokat költeni a legmodernebb gépekre és berendezésekre. A talajvizsgálatoknak természetesen a mai műszaki szinten is óriási jelentősége van, de azt komplexebben, holisztikus szemlélettel kell végezni.

Az első és legfontosabb lépés a reprezentatív talajmintavétel megvalósítása. Az 5 hektáronkénti hagyományos mintavétel helyett már számos lehetőség van az eltérő termékenységű táblafoltokat is figyelembe venni a terepen. A mi módszerünk a több éves távérzékelt adatok feldolgozásán alapul, amely segítségével előzetesen lehatároljuk az eltérő termékenységű talajfoltokat, majd azokat átlagosan 3 hektáros talajmintavételi egységekre bontjuk. Minden talajmintavételi egységből 10-30 db részmintából álló ún. kompozitmintát veszünk a felső 0-30 cm-es rétegből, valamint előzetesen kijelölt helyekről a 30-60 cm réteget is megmintázzuk. Indokolt esetben teljes talajszelvényt is feltárunk eltérő talajtípusonként. A talajtermékenységet leggyakrabban a vízgazdálkodási tulajdonságok határozzák meg, így egy-egy talajszelvényből vagy 0-30 és 30-60 cm-es átlagmintákból elsősorban a talajszerkezet vízbefogadó képességét és levegőkapacitását vizsgáljuk.

A talajok vízgazdálkodási és egyéb fizikai tulajdonságai hatással vannak a biológiai és kémiai tulajdonságaira is, ami a növények tápelem-felvételi folyamatait és lehetőségeit is meghatározza. Indokolt esetben elvégezzük a talaj kationcsere kapacitásának, tartalék tápanyagainak és tápanyag-mobilizáló mikroorganizmusainak vizsgálatát is.

A tápanyag-gazdálkodási tervekben figyelembe vesszük az egyes tápelemek hozzáférhetőségét és arányát is, ugyanis a leghatékonyabb növényi tápelem-felvétel mindig a kiegyensúlyozott tápanyag-ellátottságú talajokban valósul meg. Az eltérő termékenységű talajfoltok közötti különbségek mérséklése érdekében javaslatot teszünk a fizikai vagy kémiai talajjavításra, valamint a változó tőszámú vetésre is.